Miért érdemes az MP3-at AAC-vé konvertálni?
Az AAC-t az MP3 utódjának szánták, és azonos bitráta mellett hatékonyabb, főleg 160 kbps alatt. Egyes eszközök és alkalmazások erre épülnek: bizonyos autórádiók, set-top boxok, sugárzási eszközök és régebbi Androidos lejátszók az AAC-t jelölik előnyben részesített formátumként. A nyers .aac fájlra néhány videós és streaming eszköz is számít, ha konténer nélküli hangsávot kér.
Ha elsősorban azt szeretnéd, hogy a zenéid jól működjenek iPhone-on vagy az Apple Musicban, inkább az MP3 M4A-vá konvertálását érdemes választani. Az M4A ugyanazt az AAC hangot tartalmazza, de címkéket és pontos tekerést is támogat, ami a nyers .aac fájlból hiányzik.
Minőség: második kódolás, nem fejlesztés
Az MP3 már egyszer tömörítve lett. Az AAC-vé alakítás újra tömöríti, az új kódoló pedig nem látja, mit dobott el az első. Az AAC hatékonysága itt nem segít: egy 128 kbps-es MP3-ból készült 96 kbps-es AAC kicsit rosszabbul szól, mint az MP3, nem ugyanúgy. Az alapszabály egyszerű: olyan AAC bitrátát válassz, amely megegyezik az MP3 bitrátájával, vagy annál magasabb.
- 128 kbps-es MP3: használj 128 vagy 160 kbps-es AAC-t.
- 192 kbps-es MP3: használj 192 kbps-es AAC-t.
- 320 kbps-es MP3: használj 256 kbps-es AAC-t; a többletet nem lehet meghallani.
Méret és kompatibilitás
Azonos bitrátánál az AAC és az MP3 fájlok mérete megegyezik: 128 kbps kb. 0,96 MB percenként, 192 kbps kb. 1,44 MB. Ez a konvertálás tehát csak akkor spórol helyet, ha csökkented a bitrátát, ami a minőség rovására megy. A nyers AAC lejátszható VLC-ben, a legtöbb telefonon és a modern böngészőkben, de a Windows 10 előtti Windows Media Player és sok webes feltöltőűrlap elutasítja.
Ami nem kerül át
Az .aac fájlokhoz használt ADTS formátumban nincs hely metaadatoknak. Az ID3 címkékben tárolt cím, előadó, album és borítókép elvész. Egyes lejátszók a nyers AAC hosszát csak hozzávetőlegesen mutatják, tekerésnél pedig lassan ugranak. Ha csak kisebb MP3-ra van szükséged, az MP3 tömörítése az egyszerűbb út.