Mit jelent a normalizálás?
A hang normalizálása azt jelenti, hogy a szintjét egy célértékhez igazítjuk. Az erősítést nem neked kell megadnod: az eszköz megméri a fájlt, és kiszámítja, mennyivel kell növelni vagy csökkenteni a hangerőt. Így a különböző forrásból származó felvételek egységesek lesznek, a halk fájlok pedig találgatás nélkül használható szintre kerülnek. A mérés és a feldolgozás a böngésződben történik, a fájl feltöltése nélkül.
Csúcs vagy hangosság?
- Csúcsnormalizálás: megkeresi a legnagyobb mintaértéket, és a célértékre állítja, például -1 dBFS-re. A fájl többi része ugyanennyivel változik. Ez garantálja, hogy nem lesz torzítás (clipping), de nem eredményez egyformán hangosnak tűnő fájlokat: az a felvétel, amelyben egy hangos taps és halk beszéd van, halk marad.
- Hangosságnormalizálás: az átlagos hangosságot méri úgy, ahogyan a fül hallja, LUFS-ben (Loudness Units relative to Full Scale). Ezt az egységet az ITU-R BS.1770 nemzetközi szabvány határozza meg. Két, -16 LUFS-re állított fájl nagyjából egyformán hangos, még ha a csúcsaik eltérnek is.
Gyakori hangosságcélok
| Felhasználás | Célérték |
|---|---|
| Podcastok, hangoskönyvek, beszéd | -16 – -19 LUFS |
| Zenei streaming | -14 LUFS |
| YouTube és online videó | -14 LUFS |
| Televíziós adás (Európa) | -23 LUFS |
| Csúcsbiztos master bármilyen felhasználásra | -1 dBFS csúcs |
A streamingszolgáltatások a hangos számokat úgyis a saját célszintjükre halkítják, ezért a kb. -14 LUFS-nél hangosabb fájl ritkán segít, és ronthatja a minőséget.
Egy példa
Képzelj el három podcastepizódot, amelyeket különböző napokon vettek fel. Az első csúcsa -2 dBFS, hangossága -20 LUFS; a második csúcsa -9 dBFS, hangossága -24 LUFS; a harmadik csúcsa -1 dBFS, hangossága -15 LUFS. Ha -1 dBFS-re csúcsnormalizálod őket, a második epizód +8 dB-t kap, az első és a harmadik viszont alig változik, így még mindig különbözően szólnak. Ha -16 LUFS-re hangosságnormalizálod őket, az első +4 dB-t, a második +8 dB-t, a harmadik -1 dB-t kap, és mindhárom egyformán hangos lesz. Ezért hangosságnormalizálást érdemes használni fájlsorozatnál, a csúcsnormalizálás pedig főleg biztonsági lépés egyedi fájlokhoz.
Tippek
- Hagyj egy kis tartalékot (headroom). A 0 helyett -1 dBFS csúcsérték megelőzi a kisebb túlvezérléseket MP3- vagy AAC-kódolás után.
- Normalizálás előtt tisztítsd meg a hangot. A normalizálás a zajt is felerősíti. Zajos felvételeknél előbb használd a zajszűrést.
- A normalizálás legyen az utolsó lépés. Az olyan effektek, mint az EQ, a zengető vagy a basszuskiemelés, megváltoztatják a szintet, ezért a munka végén normalizálj.
- Sok fájlnál, például podcastepizódoknál vagy lejátszási listánál, mindegyikhez ugyanazt a hangosságcélt használd. Fájlok összefűzésekor a hangfájlok egyesítése automatikusan kiegyenlítheti a hangosságot.
Ha inkább te választanád meg a pontos erősítést, használd az erősítést. A normalizálás nem változtatja meg a fájl hangszínét: a teljes felvételt ugyanannyival emeli vagy csökkenti.